Nem minden glaukóma egyforma. Glaukómáról vagy zöldhályogról akkor beszélünk, ha a látóideg és a látótér jellegzetes és fokozatosan romló károsodása kimutatható.
Ilyenkor a szemnyomás gyakran a normálisnál magasabb. Különbséget kell tennünk azonban elsődleges és másodlagos glaukóma között. Számos olyan szembetegség van, amely a szemnyomás emelkedéséhez, és ezáltal másodlagos glaukómához vezet.
Az elsődleges glaukómára sokszor jellemző, hogy akadályozott a csarnokvíz elfolyása a csarnokzugon és a csarnokzugi hálózaton keresztül.
Megkülönböztetünk nyitott zugú és zártzugú (keskenyzugú) glaukómát.
Leggyakrabban a nyitott zugú glaukómával találkozunk. Ennek oka a csarnokvíz elfolyásának direkt akadálya a finom szűrőrendszerben, azaz a csarnokzugi hálózatban. Mikroszkóp alatt ilyenkor a szűrőrendszerben elváltozásokat figyelhetünk meg. Bizonyos anyagok rakódnak le vagy a csarnokzugi hálózatot felépítő sejtek károsodása okoz szűkületet. Mindezek az elváltozások nem hirtelen alakulnak ki, hanem az idő múlásával lépnek fel. Ismert, hogy a zöldhályog 40 éves kor után gyakrabban lép fel, és ahogy öregszünk, egyre gyakoribb.
A nyíltzugú glaukóma nem máról holnapra alakul ki, sokkal inkább egy hosszú folyamat, melyet ha nem ismerünk fel, és nem kezelünk egyre rosszabbodik.
A zártzugú vagy sekélyzugú glaukómánál a csarnokvíz elfolyása nem csak a csarnokzugi hálózatban akadályozott.
A fő ok, hogy a szemlencse nekinyomódik a szivárványhártyának és ezáltal beszűkíti a csarnokzugot.
A szemlencse és a szivárványhártya túlzottan szorosan fekszik össze és már a csarnokvíznek a hátsócsarnokból az elülső csarnokba jutása is megnehezített. A hátsó szemcsarnokban nagyobb lesz a nyomás mint az elülsőben, az írisz elődomborodik és a csarnokzugi hálózatot és a Schlemm csatornát gyakorlatilag elzárja.
Ennek az eredménye az akut glaukóma (glaukómás roham). Ilyenkor néhány perc alatt magasra emelkedhet a nyomás ami a betegnek szem és fejfájást okoz, a látás megromlik, a lámpa körül színes gyűrűket látunk. Jól felismerhető a szem kivörösödéséről, a könnyezésről, a szaruhártya homályossá válásáról és a pupilla tág, szabálytalan formájáról.
A szemgolyó igen keménnyé válik, amit ujjaink hegyével érzékelhetünk is. Hogy a további károsodásokat elkerüljük, az akut glaukóma azonnali kezelést igényel.
Gyógyszeresen csökkentenünk kell a szemnyomást, ha ez sikerül utána műtétet kell végeznünk.
A veleszületett glaukóma egy relatív ritka betegség, 10-20 ezer újszülött közül egynél fordul elő. Oka az, hogy a csarnokzugi hálózat és a Schlemm csatorna nem fejlődik ki rendesen. Így a csarnokvíz elfolyása erősen gátolt, amit a szemnyomás emelkedése követ.
A magas szemnyomás miatt a szemgolyó és a szaruhártya kitágul. Ha a csecsemőnek különösen „gyönyörű” nagy szeme van, akkor ezt figyelmeztető jelként tekinthetjük erre a betegségre.
A fejlődési hiba miatt csak operációval menthetjük meg a gyermek látását. A rendelkezésünkre álló mikrosebészeti módszereknek hála, ezek a műtétek ma már kevesebb kockázattal járnak.
Milyen következményei lehetnek a glaukómának?
A szemgolyónak rugalmas, ellenálló burka van és a csontos, mély szemgödörben jól védett helyen fekszik. Egyetlen egy gyenge pontja van, ahol a látóideg belép a szemgolyóba. Ezt nevezzük papillának (sose keverjük össze a pupillával!).
Minden ideg, és ide sorolhatjuk a látóideget is, nagyon érzékeny a nyomásra és károsodás nélkül magasabb nyomást hosszú ideig nem képes elviselni.
Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a már kialakult idegrost pusztulást nem lehet megszüntetni, csupán a további károsodást lehet a kezeléssel megelőzni. Zöldhályogban a magas szemnyomás hozzájárul ahhoz, hogy a látóterünk egy része kiesik. Alattomos ez azért, mert a beteg a kezdeti elváltozásokat nem veszi észre, mivel ezek lassan alakulnak ki általában a látótér széli részein és az ilyen kieséseket az egyik szem a másikkal pótolni tudja. Gyakran a beteg ezeket az elváltozásokat túl későn veszi észre, már csak akkor, amikor a látótérkiesések mindkét szemen kialakulnak.
Mivel a nyíltzugú glaukóma a negyvenes évek után, a glaukómás roham a hetvenes életévek körül egyértelműen gyakrabban lép fel, ezekben az életkorokban érdemes rendszeresen szemorvoshoz fordulnunk a megfelelő vizsgálatok elvégzésére.
Ismert az is, hogy egy bizonyos hajlam is van a glaukómára.
Ezért kell azoknak az embereknek, akiknek a családjában glaukóma előfordult, még inkább glaukóma kialakulására gondolniuk.
Cukorbetegségben (diabetes) vagy az érrendszer bizonyos betegségeiben szintén gyakrabban figyelhetjük meg glaukóma egyes típusait.
Azok a betegek, akik hosszabb ideig kortizon készítményt szednek az adagolástól függően (pl. reuma, asztma vagy allergia kezelésére) nagyobb valószínűséggel kaphatnak glaukómát, ha a megfelelő hajlam fennáll.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos még ma is csak akkor fedezik fel a magasabb szemnyomást, amikor a betegnek az első szemüveget felírják és ilyenkor gyakran már túl késő.
Betegként a lassan kialakuló (krónikus) glaukómát nem lehet felismerni. Hogy a fenyegető látáskárosodást megakadályozzuk, bizonyos időközönként forduljunk szemorvoshoz. Különösen áll ez azokra, akiknél a fenti hajlamosító tényezők fennállnak.
A szemorvos rendelkezik minden ismerettel és technikai eszközzel, hogy a glaukóma hajlamot korán felismerje vagy a már fennálló glaukómát sikeresen kezelje. A vizsgálatok cseppet sem kellemetlenek vagy megterhelők és nem járnak fájdalommal.
A legfontosabb glaukómás vizsgálatokhoz a szemnyomásmérés, a látótérvizsgálat és a szemfenékvizsgálat tartozik.
A szemnyomás – hogyan mérjük?
A magas szemnyomás döntő tényező a glaukómában, amely a látótér károsodását okozza. Így érthető, hogy a szemnyomásmérésnek van a legnagyobb jelentősége.
Különböző készülékek és módszerek vannak, de leggyakrabban a „Goldmann”-tonométert használjuk.
A szemnyomásmérés előtt egy csepp helyi érzéstelenítőt teszünk a szembe, hogy a szaruhártya érzékenységét megszüntessük. Ezután a fejet az áll és homloktartó segítségével a mérőhelyen (úgynevezett réslámpa) rögzítjük. A beteg tágra nyitja a szemét és egyenesen előre néz. A tonométer mérőfejét az orvos óvatosan a szaruhártyához érinti.
A mérőfejecske optikai részét valamint a szaruhártyát a réslámpa fényével megvilágítjuk.
Az orvos a tonométer beállító gombjával egész finoman nyomja a szaruhártyát, amíg annak 7,35 mm2-es területe belapul. Az ehhez szükséges nyomást a beállító gombon tudjuk leolvasni, ez adja meg higanymilliméterben a szem belső nyomását. Olyan mérőkészülékek is vannak, amelyekkel a szaruhártyát nem kell megérintenünk. A szemnyomás napszaki ingadozását, a szemorvossal együttműködve, újabban a beteg is megtudja mérni.
A látótér
Ha az ember mozdulatlan szemmel előre néz, élesen látja a fixált tárgyat. E körül is nagyon sok mindent észlelünk, anélkül, hogy a szemünket más irányba mozdítanánk. Ezt az egész észlelt területet nevezzük látótérnek. Megkülönböztetünk egyszemes (amit csak egy szemmel látunk) látóteret és kétszemes látóteret. A középső részen, centrálisan a két szem látótere fedi egymást.
A látótér jelzi a glaukómás károsodást. A látótér kiesések kezdetben gyakran a külső részeken (periféria) alakulhatnak ki, de felléphetnek a látótér centrumához közel is.
Ennek az eseménynek a felismerése a beteg számára szinte lehetetlen, különösen, ha ezek a folyamatok lassan lépnek fel.
A fenti képek a kezdődő- és előrehaladott stádiumú zöldhályogban észlelt látótérkiesést mutatják.
A centrális látótérkiesésnél a két szem egybeeső látótérrészei miatt az a veszély áll fenn, hogy az egyik szem látótérkiesését a másik szem kompenzálja, ezért a beteg észre sem veszi a károsodást.
A glaukómás károsodások tovább haladnak előre, észrevétlenül, addig amíg mindkét szemen ugyanaz a látótér terület ki nem esik.
Hogy a látótér kieséseket kellő időben felismerhessük és a ennek további alakulása követhető legyen, egy nagyon fontos készülék a látótérvizsgáló (periméter) áll rendelkezésünkre. Különböző működésű és nagyságú készülékeket használunk.
A periméter az alábbi elv szerint működik: a beteg egy nagy félgömb előtt ül, és a vizsgált szeme pontosan a félkör közepére néz. A fejet az áll és a homlok támasszal rögzítjük. A tekintetet a félgömb közepén lévő jelre kell fixálni.
A félgömb belsejében különböző helyeken kis fénypontok jelennek meg, amelynek feltűnését a beteg egy kapcsoló megnyomásával jelzi. A korábbi készülékeken a kis fényfoltot az orvos mechanikusan mozgatta, a modern perimétereken a computer szabályozza a fénypontok megjelenését, és regisztrálja a beteg visszajelzését. A periméter segítségével felfedezhetjük a látótérkiesést és annak nagyságát.
A csarnokzug
A glaukómát illetően még számos más vizsgálómódszert is használunk. Ilyen például a gonioszkópia. Ennek során speciális kontaktüveget helyezünk a szaruhártyára, melynek segítségével egy, a glaukóma szempontjából fontos területet, a csarnokzugot kívülről, közvetlenül tudjuk vizsgálni. Gonioszkópia nélkül ezt nem tehetnénk.
A szemfenék
Addig amíg a csarnokzug vizsgálata speciális vizsgáló módszernek számít, a szemfenék vizsgálata a szemnyomásvizsgálattal, a látótérvizsgálattal, a réslámpa vizsgálattal együtt a glaukómásoknál és glaukóma gyanúsoknál rutinvizsgálatnak számít. A látóidegrostok kilépési helye az ideghártyán (retina) található. Látóideg főnek, vagy szakmai nyelven papillának hívjuk. Átmérője 1,5-1,7 mm, rajta keresztül 1,2 millió idegrost halad át, valamint a látóideghártya táplálásában fontos erek.
szemtükörrel látható kép
Általában a kerek látóidegfőben egy kicsi tölcsér alakú kivályulás van. Glaukómában ennek alakja, formája megváltozik. A kivályulás (exkaváció) mélysége nő és a papilla színe halványabb lesz. A szemtükörrel látható képet a fenti ábrán mutatjuk be.
Számos érág mellett két kör alakú foltot különböztethetünk meg. A képen jobbra a papilla (ez a hely a látótérben a „vakfolt”, mivel itt nincsenek fényérzékelő sejtek) és balra ettől a „sárgafolt” (a legélesebb látás központja).
A glaukóma kezelése
A glaukóma kezelésének legfontosabb célja, hogy a szemnyomást a normális értékre, 15-21 Hgmm-re csökkentsük. A normális érték meghatározása igen nehéz, hiszen vannak emberek, akiknek az e fölötti szemnyomás sem okoz látható károsodást.
Ezért helyesebb a kezelés célját úgy meghatározni, hogy a szemnyomást arra az értékre kell csökkenteni, ahol nem okoz látóideg-károsodást vagy a meglévő rosszabbodását megakadályozza. Hogy a kezelés eredményes legyen rendszeres ellenőrzésre van szükség, ideszámítva a látótérvizsgálatot is.
Sok gyógyszer van, különböző hatóanyagokkal, amelyek más-más módon tudják a szemnyomást csökkenteni. Egyik részük a csarnokvíz-termelődést csökkenti, mások segítik annak elfolyását a szemből. A szemorvosnak minden betegnél személyre szólóan kell meghatározni a kezelést.
A kezelésnek hatása csak akkor lesz, ha a rendelt gyógyszert pontosan, az előírásnak megfelelően használja. Leginkább szemcseppeket használunk a kezelésre, hiszen ezek közvetlenül a szemben fejtik ki hatásukat. A glaukómás rohamban (akut glaukóma) a rendszerint igen magas szemnyomást, erélyes, gyorsan ható gyógyszerekkel kell csökkentenünk. Ha ez sikerült, akkor lézerkezelésre vagy műtétre van szükség. A glaukóma kezelésére sok lehetőség van, amelyeket érdemes kihasználni, de mindenképpen a legfontosabb a korai diagnózis és a szemorvosi ellenőrzés.
Végül hasznos tanácsok és tudnivalók
– Használjon GLAUKÓMA GONDOZÓ KÖNYVET, a szemorvosa biztosan szívesen ad ilyet. Ebben a kis glaukómás „igazolványban” a rendelt gyógyszerek, azok alkalmazási módja szerepel, valamint a következő ellenőrzés időpontja. Különösen értékes lehet ez külföldi utazásnál, vagy balesetnél.
– Ha patikában gyógyszert vásárol, vagy bármilyen orvos gyógyszert ír fel Önnek, közölje vele, hogy Ön glaukómás. Minden esetben ellenőrizni kell, vajon a rendelni szándékozott gyógyszer nem súlyosbítaná e a glaukómát.
– Ha látótere beszűkült, problémái lehetnek a közlekedésben vagy gépek kezelésében. Ezért kérje ki ilyen esetben az orvosa tanácsát.
– Sem a szemek igénybevétele (pl. televíziózás vagy olvasás), sem a testi munka vagy a kávé, tea, alkohol nem befolyásolja különösebben a szemnyomást.
– Ha bármilyen kérdés merül fel Önben saját glaukómájával kapcsoltban, forduljon bátran szemorvosához, aki a kívánt felvilágosítást megadja.
Forrás: http://www.pharmateam-online.com
A magyar nyelvű anyag készítésében közreműködött és bírálta: Prof. Dr. Süveges Ildikó és Dr. Szigeti Zoltán
